Algernon különleges egér: ugyanazon az agyműtéten esett át, mint a főhős, Charlie, és ettől valóságos egérzseni lett, logikusan tud tájékozódni bonyolult labirintusokban. Charlie hasonlóan járt: harminckét éves koráig kedves ám gyengeelméjű fiatalember volt, a műtét után rohamos szellemi fejlődésen ment át, szivacsként itta magába a műveltséget és a tudományt, intelligenciahányadosa messze felülmúlta a zseniszintet. Sajnos, az eredmény sem nála, sem Algernonnál nem lehet tartós: amikor Charlie észrevette Algernon hanyatlását, kutatásaival maga bizonyította be, hogy a visszaesés törvényszerű, és minél magasabb az időközben elért szellemi szint, annál rohamosabb a végromlás.
A szerző a pszichológia professzora – meggyőzően bizonyítja, hogy a puszta intelligencia nem minden, hiába lesz Charlie zseniális, érzelmi-szociológiai vonatkozásában személyisége még sokáig visszamaradt. Továbbá, hogy a gyöngeelméjű is ember, s az, hogy embertársai kinevetik, rossz tréfákat űznek vele, és bolondot csinálnak belőle – méltatlan, aljas, embertelen dolog.
Színházi percek:
