A szerző 1849-ben írott műve a magyar vígjáték-irodalom kiemelkedő alkotása. A rendkívül kiélezett és szellemes helyzetkomikumok, a karikaturisztikus jellemrajzok mai napig érvényesek, improvizációkra sarkalló helyzetei, egészséges népi humora, önironikus, a színházi belterjesség viszonyait felmutató betétei rendkívül élvezhetőek színésznek, nézőnek egyaránt. Előadásunk a színház a színházban módszerét használja. Egy utazó színházi társulat érkezik a színre. A nézőt tudomásul vevő improvizációikkal, majd Petőfi Színészdalának Rossa László által megzenésített előadásával lebontják a „negyedik falat”, megnyitják a lehetőséget az aktív nézői részvételre. A fergeteges helyzetkomikumok után következő happy end elképzelésünkben egy kis fájdalommal vegyül, hiszen győz a pénz, egy páratlan tehetségű, virtuóz színész, Liliomfi és párja mégiscsak visszatér az arisztokraták világába, a mások által teremtett jólétet választja. Magára marad a társulat, magára marad Szellemfi és kompániája, újra kezdődik a gürcölés, a kilátástalannak tűnő harc, a napi megélhetésért folytatott küzdelem.

LILIOMFI: Kékesi Gábor
SZELLEMFI: Kiss Dávid
SZILVAI TÓDOR: Koscsisák András
KAMILLA kisasszony: Egyed Brigitta
MARISKA: Stefancsik Annamária
KÁNYAI fogadós: Varga András
ERZSI: Telegdi Kamilla
GYURI pincér: Molnár Ervin
ÖREG SWARTZ: Egyed Brigitta
IFJÚ SWARTZ: Szelle Dávid
FÉRFIAK: Kubriczky József, Hegyi Zsombor Zsolt, Csiszár Martin
LÁNYOK: Soós Melinda, Molnár Rita, Kiss Barbara

Zeneszerző: Rossa László
Jelmeztervező: Justin Júlia
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus: Kubriczky József
A rendező munkatársa: Kiss Dávid