A muzsika hangja világhírű musical. Hírnevét, értékét mindenekelőtt az adja, hogy a slágerré vált dalokon és szerethető hősein kívül máig megdöbbentően erős társadalmi-történelmi mondanivalót hordoz.
Az 1930-as évek második felében, Ausztriában, az Ansluss, Ausztria német megszállása idején játszódik a történet, egy hétgyerekes, anya nélkül maradt családban. Az apa magas rangú katonatiszt, a polgári értékek és becsület megtestesítője, ám a gyermekek rázúdult nevelésével sehogyan sem tud megbirkózni. A nevelőnők is naponta váltják egymást, mígnem felbukkan a környékbeli apácazárdából egy bohókás, a muzsika, a természet- és emberszeretet bűvöletében élő fiatal lány. Míg a játékos, a gyerekek különböző személyiségére és életkorára is különösen figyelmes lány megtölti igazi családi hangulattal, humorral, játékkal a kastélyt, a magánélet fordulata, a német megszállás és a fasiszta hatalomátvétel választásra kényszeríti az apát. Választani kell egy jóindulatú, de a gyerekekhez utat nem találó bárónő és az ifjú nevelőnő között, és választania kell, hogy szerepet vállal-e az új hatalomban vagy elmenekül. Az igazi érzelem, az emberi tartás és humanista meggyőződés a nehezebb útra kényszeríti. Ám a muzsika hangja, a humor, a játékos ötletesség ezúttal is megoldást kínál: miközben a salzburgi játékokon fellépő családi produkciót adja elő az apa, a lány és a hét gyermek, a befejező dal dramaturgiája /az aludni térő gyerekek fokozatos búcsúzása, majd eltűnése/ lehetőséget kínál a szökésre.
A darab csúcspontja a fesztivál fellépésen az apa által megszólaltatott, a humánus világ és a hazaszeretet nevében fogant allegórikus dal, melyet a közönség vele együtt énekel a horogkeresztes legények sorfalában, a birodalmi színpadkép környezetében. A zene, a játék, a gyermeki tisztesség, a kedvesen ironikus humor, az emberi tartás áll szemben az ordas eszmékkel, a napjainkig is létező, a megkülönböztetést a kirekesztést, a diktatúrát képviselő erőkkel.
A darab a legtermészetesebb szinten éri el célját, úgy orientál a társadalmi és emberi értékek felé, hogy szórakoztat, könnyed befogadást nyújt. Valódi családi színház, ahol felnőtt, gyermek együtt izgulhat és választhat, együtt lelheti örömét a zene, a játék, a művészet szépségében és erejében. A sokféle helyszínt egy ötletes forgó szerkezettel sikerül megoldani, ahol az apácazárda, a kastély, annak kertje, a fesztiválszínpad pillanatok alatt válthatja egymást.
Az áttört, rácsszerű falakon átsejlik a külső világ, mindig van lehetőségünk a külvilág szorításának, a veszélyeztetettségnek érzékeltetésére. A jelmezek korhűek, hisz ez szolgálja igazán a mű csúcspontján a kiteljesedő konfliktust.
A mű zenei világát 15 fős élő zenekar kelti életre, Rossa László zenei vezetésével és karmesteri irányításával.
Színházi percek:
